Ki ismeri Jules Bastien-Lepaget???

Ismerősek ezek a képek?

Ferenczy Károly, Csók István és Vaszary János.
Mindhárman a magyar századfordulós festészet büszkeségei.
Különös ez a gyöngyházas árnyalat, ami finom áttetsző halványságot kölcsönöz a képeknek, egységes tónusfátylat borítva a színekre.
És a központi figurák: parasztlányok, suhancok, katonák, a vidéki és a nagyvárosi élet mindannyi jellegzetes figurája!
Honnan ez a hasonló témaválasztás, honnan az összecsengő hangulat?

Jules Bastien
Jules Bastien-Lepage

Hallotta Ön Jules Bastien-Lepage nevét?

Ha esetleg Ön nem is, a fent említett három kíválóságunk példaképként tekintett erre a csupán 36 évig élt, és mindössze egy termékeny  évtizedet alkotó francia festőre.
Jules Bastien-Lepage ( a Lepage anyja neve volt, és a művészeti iskolában csatolta a nevéhez a könnyebb megkülönböztetés miatt) 31 évesen nyerte el a Becsületrendet Sarah Bernhardt portréjáért, és még ugyanebben az évben a Szalon is kitüntette a Krumpliszedők c. alkotását.

jules-bastien-lepage-sarah-bernhardt
Sarah Bernhardt
Jules Bastien-Lepage
Jules Bastien-Lepage: Krumpliszedők

Ekkor már ünnepelt sztár volt, de pályája éppen egy szakmai csalódás miatt vett új fordulatot néhány évvelkorábban.

1875-ben Jules Bastien-Lepage is indult a Prix de Rome pályázaton, amely során az alkotóknak egy megadott bibliai témát kellett megfesteniük (Angyal találkozása a pásztorokkal) az evangélium elbeszélése alapján.  A 10 döntős 90 napot dogozhatott az alkotáson, tulajdonképpen teljes elszigeteltségben, őrök felügyelete alatt. A 90 nap eltelte után kezdődött a zsűri munkája, addig is a nagyközönség számára is kiállították az elkészült festményeket.

Jules Bastien-Lepage - The Annunciation to the Shepherds 1
Jules Bastien-Lepage: Angyali üdvözlet

Szinte közmegegyezéssel Bastien-Lepage vásznát kiáltották ki a díj várományosának, a festő barátai is készültek a biztosra vett győzelmi ünneplésre. A zsűri azonban elutasította a festményt, mivel az szürkületkor ábrázolta a jelenetet, pedig a történet éjszaka játszódik. Az elbeszélések alapján tudjuk, hogy Bastien-Lepage sokat vívódott a napszak megválasztásán, mivel szakmailag úgy vélte, hogy tónusosabban tudja ábrázolni az alakokat, ha nem teljes a sötétség. Ezáltal az ő alakjai  élesen elütöttek a többiek sötét fekete háttérből kivilágító szereplőítől.
A zsűri ennyi eltérést már nem tartott megengedhetőnek, de hogy a botrányt elkerülje, Bastien-Lepage festményét egy valójában semmit sem jelentő második helyezéssel jutalmazta. Az első helyezettek  felvételt nyertek a Académie de France à Rome-ra.

Ez a csalódás késztette Bastien-Lapaget az akadémiai irányvonaltól való elszakadásra, így fordult a természetes témák és az alternatív technikák felé. Hitvallásává vált, hogy semmi sem jó, csak az igazság, és mindenki azt fesse, amit szeret.
Ettől kezdve  hús-vér emberek váltak festményei főszereplőívé természetes környezetükben.
Első figyelemfelkeltő műve az Aratók c. alkotás, amely az 1878-as

Aratók (1878)
Jules Bastien-Lepage: Krumpliszedők

 

 

 

 

 

Szalon egyik fő szenzációja volt, bár a paraszti lét akkori szemmel nézve durva ábrázolása polémiát váltott ki a művészvilágban. Ennek hatására az 1879-es Szalonra készített Krumpliszedők c. festményen a parasztlányok ugyan durva vászonruhában vannak, de arcuk sokkal idealizáltabb, hogy ezáltal a  festmény  a földművesek munkájának erkölcsi értékét és a munkavégzésükben rejlő erőt fejezze ki. Ezt a szentimentalista vonalat a Szalon közönsége is egyöntetű örömmel fogadta, a szakma pedig a Becsületrenddel díjazta.
A Pásztorok üdvözlése és a Krumpliszedők között eltelt 4 év keretbe foglaja Bastien-Lepage pályafutásának ívét az akadémiai stílustól az impresszionista irányvonalig.

“Sajátságos, – – mily nagy volt a hatása e legkevésbbé sem forradalmi szellemnek, s mily lázba hozta a nyolcvanas-kilencvenes években a fiatal festőnemzedéket, egész Európában. Ami a nagy úttörőknek, Courbetnek, Manetnak, Whistlernek, Monetnak nem sikerült, azt Bastien-Lepage megalkuvó művészete egy csapásra elérte, megtörte az akadémikus iskola uralmát, a természet közvetlen tanulmányozására buzdítva. Mikor 1884-ben meghalt, az impresszionizmus törekvései iránt fel volt keltve az érdeklődés. “(Dr. Lázár Béla, 1906)

Valóban, élete utolsó időszakában egész kultusz alakult ki körülötte, egy kortárs kritikus így kiáltott fel: „Minden szobában, minden falon, minden lépésnél – Bastien-Lepage! mindenütt, mindig és örökké … Mindenki festett bérházban  ma Mr. Bastien-Lepage képei lógnak!”

Hogy hova jutott volna el ez a folyamat, nem tudhatjuk, mert gyógyíthatatlan betegsége fiatalon véget vetett a felívelő pályafutásnak. Élete utolsó éveiben rengeteget utazott (Anglia, Svájc, Olaszország), mindenhonnan elkészült vásznakkal tért haza, gyakran gyerekeket, fiatalokat ábrázolva. Betegsége  miatt Algériába menve remélte, hogy az ottani napsütéses környezet segíteni fogja a gyógyulást, de sajnos visszatérve Párizsba, 1884-ben rákban meghalt.

1885-ben, nem sokkal halála után emlékkiállítást rendeztek tiszteletére, ahol több mint 200 festményét és rajzát állították ki.

Íme néhány jelentősebb alkotása:

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s